A 19. században a tejfeldolgozó üzemeknek szüksége volt egy eszközre a tejszín gyors szétválasztására, mivel a tej hosszan tartó ülepedése nemcsak időt veszített, hanem könnyen romláshoz is vezetett. 1864-ben ifjabb Antonin Prandtl, egy fiatal német, a centrifugális erő elvén alapuló elválasztási koncepciót javasolt. Testvére, Alexander Prandtl erre a koncepcióra alapozva számos kísérletet végzett, és megalkotta a világ első krémleválasztóját, amelyet az első centrifugának is tartanak. 1875-ben Alexander Prandtl elvitte ezt a krémleválasztót a frankfurti világkiállításra.
A tejszínszeparátorok fejlesztése több szakaszon ment keresztül. 19.-. századi krémleválasztók viszonylag egyszerűek voltak, és főként a gravitációra támaszkodtak az elválasztásnál. A centrifugális tejszínszeparátor feltalálása az 1880-as években jelentős mérföldkő volt. A 20. század közepétől napjainkig a krémleválasztókat folyamatosan optimalizálták és tökéletesítették, növelve a hatékonyságot, miközben csökkentve a működés bonyolultságát.
Ennek a krémszeparátornak a megjelenése a centrifugális technológia átmenetét jelentette az elméletről a gyakorlati alkalmazásra, és ezzel a mechanikus centrifugális elválasztás új korszakát nyitotta meg. Nemcsak a tejipar szétválasztási problémáját oldotta meg, hanem megalapozta a centrifugálási technológia későbbi alkalmazását olyan területeken, mint a biológia és a vegyészet.
